A |
neonfények irritálták a szemem, de nem szóltam semmit. Nehogy megint megkapjam, hogy nyávogok. Ennyi oltás bőven elég egy napra. Sok ember volt a hatalmas szórakozóhely előtt. Nem terveztem, hogy sok időt töltök itt. Pontosan tudtam, mit akarok ma este csinálni, persze Rebecca engedélye nélkül. Nem az anyám, még ha annak is hiszi magát.
A diszkó neve Black Flame volt. Huh… Ma este Sweet Disaster koncert. Nem is hallottam még erről az együttesről. Rebecca nem akarta kivárni a sort, ezért a hátsó ajtóhoz settenkedtünk. Egy sötét zsákutcában volt. Nem volt túl sok kedvem bemenni oda, de nem akartam a cukkolását hallgatni egész este, szóval bevállaltam.
— Nem akarom, hogy ma éjjel táplálkozz – mondta miközben sétáltunk.
— Mindent megteszek, csak könyörgöm, hagyd ezt a szót. Ettől vadállatnak érzem magam.
— Rendben. Ahogy kívánod. Akkor nem szeretném, ha ma éjjel bárkit is megcsapolnál.
— Igazad van, ez így sokkal jobb… - morgolódtam.
— Világos? – türelmetlenkedett.
— Világos – válaszoltam gyorsan. Nem kell a balhé.
Már közel jártunk az ajtóhoz, amikor öt gorilla lépett az utcába. Kicsit lesokkolt az öt hatalmas izomtömeg. Csapdába estünk.
— Hova-hova kiscica? – irányította a vezér kérdését Rebecca - nak. A lány arca meg sem rezdült.
— Szórakozni – válaszolt kedvesen.
— Rebecca – súgtam oda, hogy tudja, jobb, ha meghúzza magát. Figyelmen kívül hagyott.
— Végig kéne állnotok a sort, kicsikém, ahogy a többieknek – felelt egy másik csávó.
— Mi nem vagyunk olyanok, mint a többiek – válaszolt – Eszem ágában sincs a hozzátok hasonló senkikkel várakozni.
Az egyik csávó Rebecca elé lépett és megragadta a karját. A lány felszisszent.
— Hagyd őt békén! – kiáltottam rá.
— Mit dumálsz, kis csíra? – szólt oda a pasas.
— Hagyd őt békén – mondta Rebecca és egy finom mozdulattal kettétörte a férfi gerincét.
A többiek megrémültek. De még mielőtt levegőt vehettek volna, mind halott volt. Rebecca egy pillanat alatt megölte mindegyiket. Az egyiknek a fejét tépte le, a másiknak a szívét tépte ki, a harmadiknak a torkát harapta ketté a negyediknek pedig kitépte a nyelvét és nézte, ahogy lassan meghal. Szörnyű látvány volt.
— Mehetünk – mondta, mikor lenyalta a vért a kezéről.
Nem válaszoltam, csak követtem befelé. Ki tudja, mire képes még.
Odabent rengeteg ember táncolt. A zene rettenetesen hangos volt. Rebecca megragadta a kezem és a táncparkett közepe felé ráncigált. Így utólag inkább vagyok a házi kedvence, mint az áldozata.
Mikor a tömeg közepére értünk közel húzott magához és a dübörgő zene hangos ütemére táncoltunk. Átfogta a nyakam én pedig átöleltem derekát. Szenvedélyes mozdulatokat tettünk a táncparketten. Kicsit emlékeztetett a régi életemre. Ami még Julie előtt volt. Csak a testem kívánta őt. Olyan volt vele, mintha atombomba robbanna köztünk. Szenvedély, erős testi kényszer arra, hogy az enyém legyen.
Julie… Látnom kell őt. Hiányzott. A tiltás ellenére találkozni fogok vele ma éjjel. Persze nem volt felhőtlen a kapcsolatunk, de nem volt rossz nő. Sőt. Finoman eltoltam magamtól Rebecca - t.
— Hozok inni valamit – súgtam a fülébe, ő pedig bólintott.
Elsétáltam a bárpult felé. Még egyszer visszaintegettem a lánynak, hogy ne gyanakodjon. Azt hiszem még kacsintottam is egyet.
A legszélső bárszéken egy magányosnak kinéző srác iszogatott whisky-t. Nem nézett ki gázul, épp nekem való lesz. Odasétáltam hozzá.
— Hello – köszöntem rá – Alex vagyok.
— Csá – köszönt vissza – Én meg hetero.
— Jaj, nem. Nem azért jöttem, de ennek azért örülök. Megtennél egy szívességet? – kérdeztem.
— Nem – vágta oda.
— 20 dollár – kaptam elő a pénztárcám.
— 25 és lehet róla szó – keltettem fel érdeklődését.
— Megegyeztünk. Látod azt a szőke lányt ott?
— Azt a rockert? – lesett a jó irányba.
— Igen. Nos, őt kéne szórakoztatnod pár óráig. Nem hagyhatja el a diszkót. Tegyél meg mindent, hogy itt tartsd. Szabad kezet kapsz.
Rövid gondolkodás után belement. Odaadtam neki a pénz és figyeltem, ahogy odasomfordál hozzá. Kicsit féltem, hogy Rebecca elküldi őt, de nem így történt. Táncolni kezdtek és ez nekem elég volt. Hátat fordítottam és kiiramodtam a diszkóból.
A |
háztetőkön ugrálva közelítettem meg Julie-ék házát. Nem vesztegethettem el egy percet sem. Már messziről felismertem a házukat. Sok szép emlék ugrott be. Felugrottam a tetőre és megkerestem az ablakát. Nyitva volt, de már nem égett a villany. Bemásztam.
Minden úgy volt, ahogy legutóbb. Barátnőm az ágyán feküdt, vörösesszőke fürtjei szanaszét álltak. Odaültem az ágy szélére és megsimogattam az arcát, de erre nem ébredt fel. Odahajoltam és megcsókoltam. Erre kinyitotta barnás zöld szemeit.
— Alex? – suttogta.
— Igen – csókoltam meg megint – Itt vagyok.
Felpattant az ágyból és a nyakamba vetette magát. Percekig csak így ültünk, egymást átölelve. Zokogott. A hátát simogattam, hogy megnyugodjon.
— Mindenki azt hiszi, hogy eltűntél – rebegte – Halottnak nyilvánítottak. Hol voltál?
— Szükségem volt egy kis időre. Kiszellőztettem a fejem.
— Úgy örülök, hogy haragudni sem tudok rád – kezdett csókolgatni.
— És anyukám? – húzódtam el kicsit – Ő hogy viseli?
— A gyerekek miatt tartja magát, de nagyon szomorú. Sophie sokat sír és rosszul alszik, Josh mindig várja, hogy hazamenj. Nem tudja felfogni, hogy meghaltál. Rettenetesen boldogok lesznek, hogy újra itt vagy – kezdett csókolgatni ismét.
— Hiányoztál – súgtam, amikor hagyott levegőhöz jutni.
— Szeretlek – súgta válaszul.
Innentől kezdve nem beszéltünk. Egyre hevesebben csókolóztunk. A számat harapdálta, miközben én ajkait nyalogattam. Egymás nyelvével játszottunk, néha nagyon durván. Egyre hevesebb és mélyebb lett az egész.
Elkezdte kigombolni az ingem, de nem bírtam megvárni. Letéptem magamról. Hálóingét fején keresztül lehúztam róla. Nagy nehezen lehúztuk rólam a nadrágot és az alsógatyát. Egy erős rántással megszabadultunk a bugyijától is.
Lefektettem az ágyra és felé hajoltam. Így meztelenül smároltunk tíz percen keresztül. Ezek után már nem bírtam tovább. Akartam a testét az enyémmel összeolvasztani.
— Csináld – súgta – A tiéd akarok lenni.
Nem kellett sokáig kérlelnie. Csókolózás és simogatás közben kihúztam az ágy mellett álló asztalka fiókját, ahol az óvszereket szokta tartani és kivettem egyet. Gyakorlott mozdulattal felhúztam és beléhatoltam, amit ő egy elégedett nyögéssel dicsért.
A testünk forró volt, ahogy ütemesen egymáshoz dörzsölődtünk. Imádtam hallgatni finom nyögéseinek hangját. Én kevésbé fogtam vissza magam. Hadd hallják a szülei, hogy jól szórakozunk.
Az orgazmus közeledtével megszaporodtak lélegzetvételei, akárcsak az enyémek. A kéj hullámvasútjának legmagasabb pontján a nevemet suttogta.
— Alex – súgta.
— Rebe… - kezdtem bele rossz névbe, amitől persze kitört a frász. Hogy gondolhatok rá, a barátnőm karjaiban.
Éreztem, hogy Julie lélegzete eláll, és várja, hogyan folytatom a megkezdett mondatot. Most légy okos, Domokos.
— Rebegek csak karjaid között te égi tünemény – jutott eszembe ez a tömény baromság – Szeretlek – próbáltam kimenteni magam.
— Én is szeretlek – ölelt át – Maradsz?
— Még van egy kis elintéznivalóm – álltam fel és kezdtem felöltözni megtépett ruháimba – Nem szólhatsz senkinek, hogy találkoztál velem. Majd idejében megmagyarázom.
Az ablakhoz futottam, hogy kiugorjak rajta. Még visszafordultam és puszit küldtem neki. Majd kiugrottam és hagytam, hogy elnyeljen az éjszaka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése